A zene mindig is nagyon fontos része volt az életemnek, persze jelenleg is az . : D Bár sosem tanultam semmilyen hangszeren és a hangom sem mondható még tűrhetőnek sem (amit mindennél jobban sajnálok ) , mégis ha valamit nekem valónak érzek a világon az a zene, azaz nem tudom mit kezdenék magammal, ha soha többé egy számot sem hallgathatnék meg ( de ne is feltételezzünk semmi negatív dolgot inkább).
És itt a klisé, hogy ‘ki tudom általa fejezni magam’ és ‘amikor zenét hallgatok megszűnik körülöttem a világ’, de úgy gondolom, hogy ez tényleg így van. Főleg ha ezt kombináljuk azzal, hogy 7 évig társastáncoltam ( aminek igencsak fontos része a zene ), akkor stabilan állíthatom, hogy életem a zene.
Minden egyes érzésemre, hangulatomra találok megfelelő aláfestést, és egyszerűen leírhatatlan, milyen erős hatással tud rám lenni egy szám. Minden hozzám közelebb álló személyhez tudok kötni legalább egy számot, ami miatt ő jut róla eszembe. Van olyan szám is, amit tudom mikor, kivel hallottam legelőször és ha behunyom a szemem azt a pillanatot ( vagyis pár percet ) bele tudom helyezni az adott környezetbe is. Esküszök a zeneterápiára, és hiszem, hogy bármilyen lelki bajból kigyógyítható vagyok zene által és immáron 20 évesen tudom is mikor melyik számra kell kattintani a lejátszási listán, hogy megfelelő hangulatba hozzam magam ( nem tudom mennyire helyes vagy helytelen ez a kifejezés, de most nem jut eszembe kifejezőbb ). Szóval hallgassatok jó sok zenét ti is! : )
Szemezgetésképpen 3 dal ami, általában ( mert persze vannak kivételek is sajnos ) lenyugtat, és még egy kis mosolyt is csal az arcomra:
Watch the sun come up – by Example
Her morning elegance – by Oren Lavie
xo,
KINGA
THE PURE MAGIC 